Borsi és a Bitangok

Hétköznapok a bitangokkal. Röviden.

1 perc

2009.05.11. 18:27 - Orsiborsi

Ennyi a különbség a születésük között. 1 perc.

A két fiú között pedig minimum 1 fényév.

 

Barni meséli szomorúan, néha elcsukló hangon:

-  Anya. Az oviban a Boldizsár mindig azt csinálja velem, hogy egy műanyag répát dug a számba, és azt mondja egyem meg. Én úgy teszek mintha enném, és akkor ő kinevet, hogy buta vagyok, mert azt hiszem a műanyag répra, hogy igazi. Pedig én tudom, hogy az csak egy műanyag répa. Mégis nevet rajtam.

 

Bendegúz meséli mosolyogva:

-  Anya! Képzeld, a Boldizsárral azt játszottuk, hogy én úgy tettem, mintha megennék egy műanyag répát, és utána nevettünk. Ez jó vicc anya!

 

Fényév. Minimum.

 

Boldizsárral meg beszédem lesz. Nem is rövid.

Leendő pénzügyminiszterek

2009.03.06. 09:41 - Orsiborsi

3. évesek múltak.

Van saját perselyük, és ezzel együtt saját költségvetésük.

Tökéletesen ismerik az aprópénzeket, és tudják azt is, hogy egy autómatás túrórudihoz milyen pénzből hány darabra van szükségük.

Tudják azt is, hogy ha a Camponában 2 járműre ülhetnek föl (általában a mekvín és a hercegnő hintója a sláger) és abból az egyikbe ketten is beférnek, akkor a közös utazás ellenértéke felesben megy. :)

Értik, hogy vannak dolgok, igények, amiket anyu/apu nem fizet ki, így a saját pénzéből kell állnia a mókát, és azt is érti, hogy ilyenkor fogy a megtakarítása. Képesek gondolkodóba esni, hogy ár/érték arányban megéri-e az extra móka. A vége mindig az persze, hogy megéri. :)

 

Esős napokon, mikor már minden épkézláb itthoni programon túl vagyunk, beleértve a gyúrmázást, festést, sütést és miegymást, ha előkerül a persely, hosszú ideig átszellemülten ellenőrziik darabonként és fajtánként a mennyiséget. Különválogatva a kicsi ezüst, a nagy ezüst, a kicsi sárga, a nagy sárga, és az ezüst-sárga kincseket. :)

Tömörülök

2009.03.02. 22:36 - Orsiborsi

Életemben először tömörültem.

Mégpedig egy ikres blogokat tömörítő egységbe tömörültem. :)

...és jól esik.

 

köszönöm.

Ismerj meg!

2009.02.18. 09:22 - Orsiborsi

A minap értetlenkedtem egyet a kedvenc fórumomon. Szoktam ám ilyet.

Aztán megvilágosodtam.

Köszönöm Mirelle, és Vavik! :)

 

Mi lennék ha...?

... hónap lennék: május

... a hét napja lennéK: szombat

... a nap egy időpontja lennék: 22 óra

... bolygó lennék: föld

... tengeri állat lennék: bohóchal

... berendezési tárgy lennék: ágy

... bűn lennék: paráználkodás

... történelmi személy lennék: Matahari

... folyadék lennék: sör

... drágakő lennék: gyémánt

... fa lennék: pálma

... madár lennék: dodo

... szerszám lennék: csiszoló

... virág lennék: rózsa

... időjárás lennék: napsütés

... mesebeli lény lennék: hobbit

... hangszer lennék: pánsíp

... állat lennék: gepárd

... szín lennék: barna

... érzelem lennék: szenvedély

... zöldség lennék: olajbogyó

... hang lennék: á

... elem lennék: tűz

... dal lennék: Norah Jones bármelyik

... film lennék: Harcosok klubja

... könyv lennék: Iskola a határon

... étel lennék: Chilli

... hely lennék: Jamaica

... íz lennék: sós

... illat lennék: Kesernyés

... hit lennék: nem lennék

... testrész lennék: fej

... arckifejezés lennék: komoly

... tanóra lennék: matek

... rajzfilm lennék: hófehér

... mértani alakzat lennék: paralellepipedon

... szám lennék: 9

... ruhadarab lennék: fehérnemű

... ékszer lennék: lánc

... kiegészítő lennék: táska

... szeretet megnyilvánulása lennék: ölelés

... rovar lennék: fekete özvegy

... gyümölcs lennék: grapefruit

... smink lennék: szemöldökceruza

... épület lennék: világítótorony 

Második 3. születésnap

2009.01.28. 22:42 - Orsiborsi

Címkék: születésnap kórház ikrek

 

Ma a fiúkkal besétáltunk a Tűzoltó utcába azzal a nem titkolt céllal, hogy megünnepeljük az intenzív osztállyal Bendegúzunk második 3. születésnapját.

Vettünk egy szép tortát, inget is húztunk, még fogat is mostunk, sőt! a fényképezőgépet sem hagytuk itthon.

Szóval...

Beértünk az épületbe, fel a másodikra, lifttől jobbra, ajtó után balra. Zsigereinkbe ivódott az útvonal.

Csengetés. Csak egy kis rövidke csengetés, nehogy felébresszük a nagykisbetegeket.

Ajtó nyílik, és az én félénken oldódó Bebém elsőként nyomakszik a helyiségbe. Felszabadultan köszönti a doktorokat, gyorsan leszögezi, hogy ma nem szuriért jöttünk hanem ünnepelni!

De ünnepelni ám! Mégpedig az életét. Az újraszületését.

...és Bebe már bent is van a kórteremben. ...és szalad az üvegkalitkához, ahol feküdt. ...és már meséli is a levelibékának öltözött édesanyának, hogy ő is itt feküdt, és épp ekkora volt mint az ő babája mikor beteg lett, és ő már nagyfiú, és már nem is fér bele a "tepsibe", és anya bóbitát is énekelt.

Aztán visszarohan hozzánk, tele örömmel, majd belenéz a doktornő szemébe, és kér egy szelet tortát azonnal, de kanállal ám! majd teát kér, de mézeset, és az intenzív vezető orvosa főzi neki a teát, és ő úszik a dícséretekben, hogy milyen nagyfiú lett, és mindenki milyen büszke rá, és csak fotózzák és csodálják, és tényleg szeretik.

 

Majd az orvosok kikérik az engedélyét, hogy a szepszisről szóló könyvükben (ami most készül) megjelenhetnek-e a képei és a története. Ő komolyan rábólint, majd megkér, hogy most már induljunk az aulába csúszdázni.

 

Eközben Barnabás is evett a tortából, ő is ivott teát, de nem sokat értett az egészből.

 

Bendegúz akkor és most:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Vers

2009.01.23. 17:07 - Orsiborsi

 

Írta és szavalta: Barnabás

 

Ka-ri-ka-ka-ka

Bar-ni-ka-ka-ka

Ke-re-ke-ke-ke

Ka-la-pom-pom-pom

Uta-zom-zom-zom

 

 

Jézus

2008.11.02. 20:15 - Orsiborsi

 

Tegnap Szentendrén sétáltunk. Cukrászdában uzsonnáztunk, sikátorokban ettünk lángost, kavicsot dobáltunk a Dunába, és bementünk egy csodaszép templomba is.

 

-Anya! Ez ki?

-Ő Jézus.

-Ő a Jézuska? (teljesen megdöbbent)

-Igen.

 

Odafordul az oltárhoz.

-Szia Jézuska! Akkor kérnék egy autópályát karácsonyra, amin nagyon gyorsan tudnak menni a mecsik, mert a mostanin csak lassan mennek. ÓÓÓ és még kérnék egy karórát is.

 

-Anya! A mikulás nem itt lakik?

 

Én itt elkezdtem röhögni. :)

Krisztus

2008.10.26. 21:14 - Orsiborsi

 

Bendegúz nézegeti a Mama szobájában az ikont a falon.

 

- Ki ez?

- Ő Jézus.

- Ő a Jézuska?

- Igen.

- És ki a Jézuska?

- Ő az Isten fia.

- És min van?

- A kereszten. (Itt kicsit aggódni kezdtem, hogy a kereszt ügyet hogyan fogom elmagyarázni, de nem ezen a vonalon mozgott tovább)

- És kik ezek mellette?

- Ő az anyukája Mária, és a kedvese Magdolna.

- Ők vigyáznak, nehogy lepottyanjon a keresztről?

 

Itt inkább megkérdeztem, hogy nem olvasunk-e könyvet...

 

Jótanács

2008.10.21. 14:15 - Orsiborsi

Barnabás: - Bebe! Adjak neked valamit?

Bendegúz: - Igen!

Barnabás: - Adok neked egy jótanácsot. Tessék!

Bendegúz: - Köszönöm Barnika!

 

 

Emberek No. 3

2008.09.27. 23:43 - Orsiborsi

Kisvasútazni indultunk. Együtt a család.

Szépen lassan csordogáltunk a kocsival a vasút parkolójába, ahol több középiskolás csoport várakozott.

Cs. oldalán egy 15 év körüli lány, közvetlen az ablak mellett egy ezüst pisztolyt (valószínűleg játékpisztoly volt) fogott a hátsó üvegre, ahol Bendegúz épp a legszebb álmait álmodta. Cs. megállt, és az üvegen keresztül a mutató ujját rázva (ahogy a kisgyerekeknek vigyázzt, vagy ejnyét mutatunk)  integetett a lánynak, aki akkor vette észre az alvó gyerekeket, majd ijedtében a kezét a szája elé kapta.

Mi továbbgurultunk a parkolóba. Mire leállította Cs. a motort, már ott állt a lány.

- Figyelj! Ne haragudj! Ok? Tényleg ne haragudj!

 

...és tényleg szégyellte magát.

Emberek No. 2

2008.09.27. 23:36 - Orsiborsi

Sétáltunk a Margit-szigeten. Gesztenyét szedtünk, kolbászt ettünk, és nagyon jól éreztük magunkat.

Nem messze tőlünk egy padon, alkoholista pár dulakodott.

Mivel arra sétáltunk, kikerülni nem akartam őket, viszont cikáztak a gondolataim, és már előre hallottam a srácok véget nem érő kérdéseit, amit valahogy meg kell majd válaszolnom.

Egyre közelebb értünk, a hangokat egyre tisztábban hallottuk, a látvány is egyre egyértelműbbé vált még egy 2 és fél évesnek is.

Akaratlanul rájuk figyeltünk, én pedig egyre jobban vérteztem fel magam a lehetséges válaszokkal.

Majd ezt hallottuk:

- Ne a gyerekek előtt - mondta a nő, majd szétrebbentek, egymás mellett ültek a padon mosolyogva, míg odébb nem álltunk.

 

Nagyon hálás voltam.

Emberek No. 1

2008.09.27. 23:30 - Orsiborsi

Aluljáró.

Hajléktalan. Áll a lépcsőnél, fázik, folyik az orra, piszkos az arca, koszos a ruhája és a teste is.

Bendegúz:

- Anya. Milyen a bácsi?

- A bácsi nagyon szegény.

- Milyen szegény, anya?

- Annyira szegény, hogy nincs otthona, nincs ennivalója, nincs szép ruhája, nincs munkája, nincs családja sem.

- Anya, akkor szomorú?

- Nagyon szomorú is. Odamenjünk hozzá köszönni?

- Igen.

 

Odamentünk. Állt a fiam a szomorú ember előtt, és sajnálta. Nagyon sajnálta.

 

- Bebe, adjunk neki pénzt jó? Tudjon ő is vacsorázni. Ok?

- Adhatom én?

- Persze!

 

Nyújtotta a fiam az aprópénzt (amit amúgy a perselyébe szokott tenni, és senkinek oda nem adná), de a szomorú bácsi nem fogadta el.

- Tőled nem kérek pénzt. Tudod mit? Vegyél belőle magadnak csokit. Jó?

- Jó! ...és adok belőle a Barninak is.

 

...és meghatódtunk.

Viszont

2008.09.22. 22:18 - Orsiborsi

A Normafánál sétált a család. Gesztenyét szedtünk.

 

Barnabás:

- Anya! Ügyes voltam, kikerültem a kutyakakát, nem beleléptem.

(hatásszünet)

- Viszont hozzányúltam!

Vicces

2008.09.22. 22:17 - Orsiborsi

Címkék: vicc ikrek bendegúz

Bendegúz magánszáma:

- Zsán! Szorit a cipő!
- Mert bent van a nyelve, Uram!
- Ugyan Zsán, ha kint van a nyelvem akkor is szorít! (Ezt kilógó nyelvvel mondja)

...és még nincs 3 éves sem :)

Gumiló

2008.09.10. 12:15 - Orsiborsi

Délutáni alvás.

Én félig kómában fekszem az ágyamban.

Résre nyílt szemekkel nézem Barnit, ahogy térdel a piros gumiló mellett, átölelve a nyakát.

- Hát ledobtál paci? Hát butáskodol paci? (puszit nyom a ló nyakára) Hát butáskodol még? (még egy puszi a ló nyakára) Na! Felülhetek? Nem butáskodol már?

 

Majd felült a megszelídült ló hátára, és elvágtatott a szobájába.

Én bohóc akarok lenni, Barni meg Tigris

2008.08.07. 13:44 - Orsiborsi

Bendegúz nevű fiam kb. 1,5 évvel ezelőtt látott életében először arcfestett gyereket. (tigris) Ez olyan mély nyomot hagyott benne, hogy azóta minden arcfestett gyerek láttán sokkot kap, majd ordítva haza akar menni. Haza ezért sosem vittük, viszont próbáltunk mindketten verbális, és fizikai segítséget nyújtani rettegő ivadékunknak.

Mivel híve vagyok a "nézzünk szembe és ismerjük meg a félelmeinket" gondolkodásmódnak, ezért elvittem őt arra a helyre ahol "eltorzítják a gyerekek arcát". Látta, hogy szivaccsal, festékkel dolgoznak, de azt nem hitte el, hogy ez valaha el is távozik az arcról. Azt hiszem úgy gondolta a gyerekünk, hogy ezentúl ezeknek a szerencsétleneknek most már életük végéig ilyen torzan (lássuk be nem minden arcfestő tehetséges művész) kell élniük, és ha nem vigyáz, még a végén belőle is szörnyet faragnak.

Nem jó érzés egy arcfestett gyerek láttán látni a rettegő srácomat, és nem jó szinte a nap 24 órájában ismételgetni a gyerek kérésére, hogy -fáj nekik? -hidd el, nem fáj nekik -le lehet mosni? -hidd el le lehet mosni stb.

 

Történt aztán tegnap reggel...

 

Bebe felébredt.

-Anya beszélgessünk!

-ok. Miről?

-A bohócokról.

-Milyen bohócokról?

-Akiknek festve van az arcuk.

-ja. Azokról? Nos, AZOK a bohócok nagyon különleges bohócok.

-miért?

-Mert a festett arcú bohócok azon munkálkodnak, hogy akik szomorúak azokat felvidítsák.

-hogy?

-nevetséges dolgokat csinálnak, és kifestik az arcukat, hogy azon is nevessenek

 

Hátat fordított és elment játszani.

Délutáni alvás után...

 

-Anya

-igen?

-Bohóc akarok lenni, Barni meg tigris! (háttérből Barnabás kiabálta, hogy nem akar tigris lenni :))

-ki is fesselek?

-igen

-vegyünk festéket?

-igen

-mikor?

-most

 

Nos, azonnal elmentünk a hobby boltba, vettünk egy készletet amit ők választottak, onnan elmentünk Memikéhez (muterom) és kifestettem a két fiamat bohócnak!!!!

Bebe kért egy tükröt, kb. 3 percenként ellenőrizte, hogy bohóc-e még mindig, és nevetséges dolgokat csinált, és varázsolt, és szavalt, és énekelt és mi tapsoltunk és nevettünk a bohócainkon, és boldogok voltunk mind.

1 probléma kipipálva! :)

Bebe

2008.07.22. 23:28 - Orsiborsi

Bendegúz rajzolt:

Pont, pont, vesszőcske, készen van a fejecske. Kicsi nyaka nagy a hasa készen van a fejecske, kicsi nyaka nagy a hasa készen van a fejecske, kicsi nyaka nagy a hasa készen van a fejecske... (és ez így ment, mint egy farkába harapó kígyó :))

Egy idő után kérdően hozzám fordult:
Mikor jön a basa, ana?

egy-megérett a meggy

2008.07.18. 13:57 - Orsiborsi

Memike mondókázott a bitangokkal. Egész délelőtt, míg mi egy esküvő fáradalmait próbáltuk kipihenni. No nem a sajátunkat, de akkor is!

Délután Bebe a következőképp adta elő A mondókát:

-egy-megérett a meggy

-kettő-csipkebokor vessző

-három-te vagy az én párom

-nyégy-ügyes légy

-öt-innen nem tudom, majd megnézzük a neten

-tíz, tíz tiszta víz...

Óperenciáson innen

2008.07.18. 13:52 - Orsiborsi

A fiúk, életük legjobb nyaralását tudhatják maguk mögött. (Ha jól belegondolok, akkor a szülők is.)

Azonban haza kellett jönni. Ami pedig ennél is rosszabb, hogy nem látogatni jöttünk haza, hanem végleg. Visszafordíthatatlanul vége lett az Óperenciásnak.

Ezt egy kétésféléves feldolgozni vagy nem tudja, vagy bazi nehezen és lassan.

Ennek köszönhető, hogy a nyaralás óta a már szobatisztának mondható srácok újra pelenkások lettek, hogy szórakozást csak a lakáson kívül ismernek, viszont szabályokat a lakáson belül sem, hogy a fagyi az étrendjük alappillérévé vált, amit követelni szinte jogukban áll, hogy a "legisbajátom" már nem az anyu vagy az apu, hanem a musztáng aki vitte a hátán. ...és még sorolhatnám.

és csak kétésfélévesek! Mi lesz itt még később?

 

 

Az idő sem old meg mindent

2008.03.29. 10:19 - Orsiborsi

Azt hittem az idő csodára is képes.

Nem képes.

Ami megtörtént, az megtörtént. Amit láttam, arra emlékszem. Ami akkor felháborított, az felháborít ma is. Ami akkor undorral, indulattal töltött el, az ma tehetetlen bosszúvággyá nőtt.

2006. január.

A bitangok épp a M. kórházban híztak. Én bent küzdök egy üvegfal mögött a szoptatással. (harc az idővel.)

...és akkor beviharzik ő. Karján egy bebugyolált nem kis méretű újszülöttel. Odafut az egyik csecsemőshöz, lerántja a baba arcáról a lepedőt és HÚÚÚ felkiáltással a nővér pofájába nyomja. - jujujjjj! A frászt hozod rám! - Ehhehehe. Na? Nem semmi mi? (röhögés) Meglát egy másik nővért. Baba arcára a lepedő vissza, odaugrik, lepedő föl, HÚúú ismételt felkiáltás, ismételt rémület, és ismételt röhögés.

Ez így megy hosszú percekig. Vadászik az újabb alanyokra, akiknek a pofájába lehet nyomni az alig pár perces gyereket.

A kiskölyök 5 kiló felett volt, beszorult a szülőcsatornába, fekete volt az arca. Ez volt a vicc. Ő pedig az osztály főorvosa volt. Én pedig csak reménykedtem, hogy az én gyerekeimmel emberibben bánnak, míg ki vagyok tiltva etetések között. Csak reméltem. Nem így lett.

Ma először

2008.03.26. 18:24 - Orsiborsi

 

Ma először egymásnak mutatták meg a művüket.

Barna épített megabloksból egy valamit, majd odafordult Bebéhez:

 

-Nézd! Bebe nézd! -mondta Babó

-Szép! -mondta Bebe

 

...és én elolvadtam, hogy mekkora nagy fiaim vannak.

 

Nyúl

2008.03.26. 13:14 - Orsiborsi

 

Idén megértették. Jön a NYÚL! És a nyúl jó, akár a télapó, vagy a jézuska, mert a nyúl tud mindent és lát is mindent, és még biciklit is képes tojni.

Az első döbbenetes felismerésük (hogy a nyúl valóban létezik) akkor volt, mikor a fodrásznál a hajvágásért kaptak egy-egy csokinyuszit a nem túl tehetséges borbélykisasszonytól. Láttam a szemükön, hogy nem értik: a nyúl honnan tudta, hogy ők ma jönnek fodrászhoz? Előre idetojta a csokit, mert ő a nagy és szent NYÚL, aki mindent tud... 

 

Másnap nálunk tojta tele a lakást mindenféle földi jóval a NYÚL. Bebe mikor kivette a mosógép dobjából a meglelt orvosi táskát, megnézegette, majd a kezembe nyomta:

"anyicíja, bicikki." Magyarul, ő biciklit kért, így ezt köszöni szépen, de nem kéri.

Nem győztem neki elmagyarázni, hogy a NYÚL több helyre tojik, és több mindent, mert ők annyira jó srácok voltak. ...és a NYÚL az ilyen összetett lélek, aki nagyon szeret örömöt okozni, és próbáljon meg ő is örülni a nem bicikli ajándékoknak is. Pici fenntartással, azt hiszem meg tudtam győzni. :)

Másnap végre kitojta a nyúl a várva-várt bicikliket! Megdönthetetlen bizonyíték lett arra, hogy a NYÚL létezik, és valóban mindent tud. SŐT! Két kisnyulat is tojt, hogy majd ha azok felnőnek, vihessék tovább a szakmát.

 

Ilyen boldogok tán még sosem voltak a bitangok :)

 

 

Vágytam rá, megkaptam

2008.03.18. 08:48 - Orsiborsi

 

Mindig irígyeltem azokat a gyerekeket akik szeretnek egy ágyban összebújni a szülőkkel.

Az enyémgyerekek nem voltak ilyenek. Egészen az ágyuk cseréjéig. :)

Azóta minden reggel erre ébredek:

- Apa dolgoz!

- Igen, apa elment dolgozni.

- Beszálsz.

- Gyertek. (...és ők jönnek.)

- DBD? (dvd)

- Mit néznétek?

- Tomasz

 

...és így történik, hogy minden reggel Sodor szigetére próbálok életet lehelni magamba.

Pénz

2008.03.13. 19:14 - Orsiborsi

 

- Megyünk apával vásárolni, hozzak neked valamit?

- Píndz! (Pénz)

- Pénzzel fogok fizetni. Mit hozzak neked?

- Píndz! Sokat!

- Pénzt hozzak neked? (Visszafojtott nevetés)

- Gen! (igen) Sokaaaaat! (Ördögi arckifejezés)

- Nem adnak pénzt sajnos! Én adom nekik oda az enyémet. Hozzak neked joghurtot?

- Gen. (Nem túl lelkesen)

 

 

 

 

Matrica

2008.03.11. 14:18 - Orsiborsi

 

A matrica, jelentem bevált.

Minden jól sikerült elalvás után kapnak 1-et. Na de azt az egyet ki kell ám választani kb. 75 darab azonos értéket képviselő matrica közül. A Verdás a Micimackós a Thomas-os és egy-két szőrös csillogó katica versenyeznek naponta kétszer a srácok kegyeiért. Ők pedig mint az igazi gyűjtők mustrálják, méregetik őket.

Én ilyenkor háttérbe vonulok, hagyom őket, mert a feladat valóban nehéz. Ami tapad az ragad ugyebár. Az asztaltól való távozás után reklamációt pedig nem fogadunk el.

A matricák gyűlnek a szekrényeken, és ezzel egyenesen arányosan nő a nyugodt esték száma is :)